A borokat a legegyszerűbb a színük alapján csoportosítani. Megkülönböztetünk fehér, vörös, rosé és siller borokat. Ez utóbbiakat régen a fehér és kék szőlő együttes feldolgozásával készítették, ma már más módszert használnak.
Tévesen sokan úgy hiszik, hogy a rozé bor is úgy készül, hogy összevegyítik a fehér és a vörös borokat, ezáltal egy világosabb színárnyalatot kapnak. Ez azonban helytelen feltevés. A rozé bor ugyanolyan kék szőlőből készül, mint a vörös borok.
Csupán annyi a különbség, hogy a rosékat nem hagyják olyan sokáig állni a héjon darálás után. Így a szőlő héjában lévő színanyagok nem tudnak olyan nagymértékben beoldódni a mustba, mint a vörösborok esetében. Az ilyen borok egy rózsaszín, hol sötétebb, hol világosabb árnyalatot kapnak.
Nemcsak a színanyagok nem oldódnak ki, hanem a tanninok és a csersavak sem. Ezért a rozé bor íze sokkal lágyabb, mint a vörösöké. Ezek a borok tehát színüket és alapanyagukat tekintve inkább a vöröshöz állnak közelebb, íz-világuk alapján viszont inkább a fehérborokkal állnak közelebbi kapcsolatban.
